Kőfal vagy üvegpalota?

A Bástya utca elején, közel a Váci utcához van egy úgy-ahogy eldugott játszótér, ami park is, kosárlabdapálya is – a sok fának köszönhetően a környék tüdeje, a szomszédos óvoda apróságainak a tündérkertje. De itt van egy darab Pest elveszett történelméből is: a középkori városfal egy hosszabb szakasza. Egy korábbi tervnek megfelelően a helyére egy üvegtömböt terveznek, “sport és oktatási központot.”  Hogy pontosan mit is, azt nem tudni – az itt lakók legalábbis nem tudják.

Érdemes elgondolkodni, vajon mi az értéke egy játszótérnek? Ki lehet-e pénzben fejezni a jó levegő, a csend, vagy a gyerekzsivaj, a játékok, a fák, a madarak nyújtotta nyugalom értékét? Megéri-e mélygarázzsal vagy akármilyen más épülettömeg (fitnesscentrum? szálloda? luxusingatlan?) behelyezésével tönkretenni Pest egyik legizgalmasabb és legeredetibb szegletét, a Bástya utcai városfalmaradványt?

Tényleg EZ a legjobb hely egy “oktatási és sportközpont”/luxusszálloda építésére?

 

Lovas katonák

 

További képek:

Friss hír: a képviselő testület szavazása szerint a játszótér helyén

… ingyenes parkoló lesz.

“Menő játszótér nyílt a Margit-szigeten”

“Kevésbé látványos volt, de érdeklődéssel figyeltem a sziget északi csücskében, az Árpád híd közelében épülő játszóteret is. Vagyis nagy épülést nem láttam: néhány munkagép ugyan felforgatta a földet, de a tempó alapján jövő tavaszi átadóra számítottam. Aztán kihagytam két hetet, és váratlanul, minden átmenet vagy figyelmeztetés nélkül elkészült a park.” Tovább a varosban.blog.hu cikkére >>

 

Szálloda a játszótéren? (mandiner.blog)

“Belvárosi zsurnálfiúk és -lányok vagyunk, szerkesztőségünk az V. kerületben található, így évek óta napi szinten, testközelből láthatjuk a pesti belváros alakulását, fejlődését. Könnyű szívvel dicsérhetjük a kerületi városvezetést, amely néhány év alatt, gyors tempóban fejlesztette fel a belváros nagy részét, elég csak az Egyetem tér, a Petőfi utca, az Erzsébet tér, a Bazilika környéke és a Szabadság tér átváltozására gondolni. Úgy tűnik, az V. kerület az élhető város pártján áll — csakúgy mint mi —, és pontosan tudják, mi a recept: forgalomcsillapítás, útbútorok cseréje, parkosítás és fák ültetése. Sajnálatos, hogy most saját gyakorlatukkal szemben segítenek elő egy klasszikus városlakó-bosszantó beruházást. Szálloda lesz a játszótéren?” Tovább a mandiner.blog írásához >>

Belváros-Lipótváros: Szálloda épül a játszótérre (atlatszo.hu)

“Nemcsak kisebb–nagyobb épületek, lakások, üzlethelységek szerepelnek a Lipótváros költségvetését többé – vagy kevésbé – duzzasztó ingatlaneladások listáján: a sűrűn beépített, óriási autóforgalmú kerület egyik megmaradt parkját is eladták. A környékbeliek által Bástya utcai játszótérként ismert közel kétezer négyzetméteres terület helyén többemeletes szálloda vagy irodaház és mélygarázs épül majd. A közparkként és óvodai játszótérként is használt területen ráadásul a régi pesti városfal egy megmaradt része is látható. Kikértük az adásvételi szerződést.” Tovább az atlatszo.hu cikkére>>

Pesti legendák: a középkori városfal története (kiállítás)

A Budapesti Városvédő Egyesület kiállítása az Építészek Háza Kós Károly termében.

Megnyitó: 2011. szeptember 15. 16.30
Helyszín: Budapest, VIII., Ötpacsirta u. 2.

A kiállítást megnyitja: Ráday Mihály, a BVE elnöke

A kiállítást rendezték: dr. Irásné Melis Katalin régész, Zádor Judit régész

A fotókat készítették:
Bakos Ágnes – BTM
Bakos Margit – BTM
Hegedűs Attila – BVE
Surányi J. András – BVE
Tihanyi Bence – BTM

Grafikák: Kuczogi Zsuzsanna – BTM

A kiállítás látogatható: 2011. szeptember 30-ig, hétfő-péntek 10-16 óra között.

Forrás: építészfórum

Kell-e a gyereknek mesejátszótér? (origo.hu cikk)

“A Millenáris kézműves mesejátszóterének sikere azt sugallta, a sok egyformaság után van igény az egyedi játszóterekre. Mégis a legtöbb játszótéren ugyanazokkal az importált sablonos játékszerekkel találkozunk. Cikkünkben utánajártunk, mi ennek az oka, és feltérképeztük, hol vannak szétszórva a budai Zöld Péterhez hasonló kézműves, tematikus vagy akár csak egyszerűen jó ötletre épülő játszóterek az országban.” Tovább a cikkre >>

Ingatlanbefektetések a Veres Pálné és a Bástya utca sarkánál (videó)

Kultúra a terveken: luxusszálló a valóságban

A Index Belváros-Lipótváros fórumában olvasható az a levél, amelyet 2008-ban írt egy helyi lakos  a polgármesternek, illetve a válasz, amit a polgármester írt a megkeresésre.

Idézet a levélből: ”A nyertes pályázat szerint a telken ötcsillagos szálloda épül. A nyertes konzorcium tagjainak referenciái vannak geotermikus mélyfúrás, illetve mélygarázs üzemeltetés területén, szálloda vagy más hasonló dolog azonban nem szerepel a referenciák között. Miért gondolták úgy, hogy a pályázó referenciái megfelelőek?

Mérd fel, közben tedd használhatatlanná (2010 június)

Hogyan kell “megvizsgálni” a fal melletti “talaj szerkezetét” úgy, hogy közben a kosárlabdapálya is tönkre legyen téve? Így:

Meccslabda

A kecske is jóllakjon – a városfal is megmaradjon (ÖTLETEK)

Hogy a park (játszótér) is megmaradjon és a középkori városfal is (megfelelő) bemutatásra kerüljön, (sőt még a “kulturális”, “szabadidős” funkciók is bővülhessenek), itt van néhány egyszerű ötlet. Ha neked is van – posztolj!

- játszótér várral, bástyákkal, középkori hangulatban.

Játszótér fabástyával Angliából

(Külföldi példák: Várálmok - fából, Középkor – műanyagból, Ontario, Masszív fabástyák Angliából, Kaliforniai játszótér fakastélyokkal, szigorú falak és játékok, és még egy: faváros)

További ötletek:

Fémmel és üveggel a lőrések ellen

Itt a fal – hol a fal? Tényleg ITT, a Bástya utcai játszótér helyén van a legjobb helye egy luxusszállónak?

2000-es terv: itt még oktatási központ

A titkos fal

Tudtad, hogy a középkori pesti városfal egy darabja még ma is áll? Nincs beépítve, viszont repkény, meg lőrések vannak bőven. Hogy hol? Maradjon inkább titok…

Pestet védte a középkorban

“Bár nem királyi palota állt itt korábban, izgalmas végigkövetni a történelem nyomait. A középkorban Pest határa északabbra, a Ferenciek tere környékén húzódott. A jelenlegi Bástya utca helyén a XIII. században Szent Erzsébet falva állt favázas házakkal. Pest városa ahogy gazdagodott, úgy terjeszkedett. A Mátyás király korában épült városfal a mai Bástya utca – Magyar utca, azaz a kiskörút vonalán húzódik.

A kérdéses telkek tehát a város végére estek, így itt mészárszékek, műhelyek, például a Váci utca Vámház körút felöli végén tímárműhelyek álltak. A középkori, törökkori rétegeket újkori épületmaradványok követik. A XVII. században iszapos, mocsaras vidék volt ez az úgynevezett Molnár tóval ( feltehetően innen a Molnár utca elnevezése ). Az 1700-as években feltöltötték a területet. Az újkorban ( itt 1686-tól számítva ) beépítették a városfalat, ez adta a házak déli lezárását. Jellemzően körbepincézett épületek álltak itt, a kertben kúttal. E házak vagy a második világháború során semmisültek meg, vagy 1973-ban bontották le őket.”

Falak Európában

Máshol, például Lengyelországban a városfalakat rekonstruálják, legalábbis büszkén bemutatják. Néhány példa:

A “City Walls” című könyv teljes változata a Google Books-on. Sok-sok lengyelországi példa itt. Városok védőfalakkal a Wikin, köztük Buda és Eger. Németországi védőfalak. Városfalak Yorkban.

Foghíjtelkek a Belvárosban

Lehet, hogy lenne jobb helye is a Belvárosban egy kulturális központnak? Ha látsz egy alkalmas foghíjat, fotózd le, posztold be!

Foghíjtelek a közeli Nyáry Pál utcában

Cikk a foghíjak beépítéséről.

Toronyóra láncostul: fitness, uszoda, mélygarázs, mesterséges öntözés

“A Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi önkormányzat, mint megrendelő és építtető egy korszerű Sport- és Oktatási Központ építését tervezi az említett helyszínen. Az új épület a tervek szerint megfelelni látszik a célnak: a négy szintes mélygarázst követő földszint közösségi térként szolgálna, rendezvénytermeket létesítenének, e felett fitnesscentrum, uszoda és kosárlabdapálya lenne, a tetőn pedig jobb környezeti minőségben, mint korábban, ismét játszhatnának a gyermekek, újra zöld terület lenne a belvárosban – ezúttal ugyan magasabban kiképezve, a felüdülni vágyók a kilátásban is gyönyörködhetnének (a párkány a Só utca tengelyében húzódna), a cserjéket, virágágyásokat, a vegetációt mesterséges öntözéssel tartanák életben.”

A teljes cikk: http://archivum.epiteszforum.hu/muemlek.php?meid=28

Rossz példa belvárosi telekhasznosításra, a Molnár utcai szálloda esete.

Citromdíj a Fővárosnak a városfalak állapota miatt

A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Citrom-díjat adott a fővárosnak az V. kerületében található pesti városfal az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elhanyagolása nyomán kialakult méltatlan állapotáért. Forrás: MTI

A falak leomlanak (Fotó: ICOMOS)

Az ICOMOS közleménye: “2010. évi Műemlékvédelmi Citrom-díjat kapott a Budapest, V. kerület, Pesti Városfal az utóbbi évtizedekben bekövetkezett elhanyagolása nyomán kialakult méltatlan állapotáért, a Budapest építéstörténete szempontjából meghatározó pesti városfal utóbbi évtizedekben való elhanyagolásáért, a kapcsolódó telkek, területek mai fejlesztésekor adódó lehetőségek elmulasztásáért.

Pest egyes részeiben ma is meglévő városfala zömmel a 15. században épült körülfogva a mai belvárost, egészen a Dunáig. A több ostromot megélt falak utolsó teljes felújítására a Rákóczi szabadságharc idején került sor. Az 1780-as években kezdték meg a falak lebontását, utolsóként a Hatvani kapu tűnt el 1808-ban. A megmaradt 2.2 km hosszú fal jelentős része a későbbi ráépülések miatt ma a rajta álló házak udvarán található, kevés helyen látható, a városszerkezet kialakulásában betöltött szerepe nem érzékelhető, ami pedig a város lakóinak tudatában, és öntudatában, idegenforgalmi látványosságként, egyaránt fontos lenne. Korábban voltak kezdeményezések a jelzésére: táblák, feliratok; a fal egy szakaszának (a Királyi Pál utcában 6o-as években kialakított, mára bezárt múzeumudvarral) bemutatásra. A pesti városfal ma gyakorlatilag megközelíthetetlen, közterületről láthatatlan, állapota rohamosan romlik, kulturális programok helyett, lom és szemét tölti meg; helyzete rosszabb, mint ötven éve. Jelentős szakaszok méltó keretbe foglalására van szándék, de nyilatkozatoktól eltekintve semmi nem mutat a megvalósítás irányába.”

…

Az ICOMOS fotói.

Bárcsak … (művésznegyed, kisiskolások, történelmi játékok)

“Az V. kerület Belváros-Lipótváros déli részének rehabilitációjára, azon belül is egy művésznegyed kialakítására kapott csaknem háromszázmillió forintot. Ebből nagyságrendileg mintegy 4200 négyzetméternyi közterületet újítanak fel: egyebek mellett bővítik a gyalogosfelületet, új üzlethelyiségeket nyitnak, és felújítják a régi portálokat, valamint megtisztítják, stabilizálják, s lehetőség szerint eredeti állapotában újrakonzerválják a pesti középkori városfalat. Ez utóbbival ugyanis hosszú évek óta idegenforgalmi tervei vannak a kerületnek, szeretné, ha történelmi és kulturális látványossággá tudná fejleszteni az értékes leletet. A városfal-rekonstrukcióba a kerület a kisiskolásokat is bevonná, a gyerekek régészek irányításával dolgoznának. A felújítás után rendszeres történelmi ünnepeket, játékokat rendezne az önkormányzat, s a már hagyományos Utca ünnepét is a városfalhoz köthető tematikával rendezné meg. A támogatás segítségével egyébként felújítanának néhány speciális kiállítást is, mint például a Királyi Pál utca 13./b területén a 14 méter hosszú kapualj-tárlatot.”  A Népszabadság cikke, 2010. április 8.

Más mellett kardoskodnak

Belvárosi játszóterek

“A közeli Bástya utcában is van játszótér, amelyen külön részt alakítottak ki az óvoda számára, s egy másikat a többieknek. Ezt a létesítményt is zárják. A nagyobbaknak van kosárlabdapalánk is, de örülnének, ha kispályás focizásra is lenne lehetőség. Hiányoznak viszont a hinták. Tíz-tizenkét család hozza ide a gyerekeit, valaki a IX. kerületből érkezik, mert ott megszűnt a Kinizsi utcai játszótér. – Volt egy időben, hogy nem ide illő alakok is közénk jöttek, de őket elzavartuk – mesélte egy apuka.” A teljes cikk a Helyi Téma Online oldalán.